Egy felhívást szeretnénk közzétenni, amely, ha valami, igazán megérdemli a támogatásunkat! Egy kimagasló érdemeket szerzett huszártisztről, Marjay Tamás hadnagyról van szó, aki 1945 januárjában súlyosan megsebesült a Vértesben. Kezének ujjait, és mindkét lábát bokától amputálni kellett. Hőstettéért Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem kitüntetést kapott, ami méltatlanul sohasem került a mellére, mert közben egy új elnyomó rendszer köszöntött be. Neve csupán a parancs kihirdetés alapján kerülhetett be a Vitézségi Éremmel kitüntetettek csarnokába.1945. január 26-án a huszárhadosztály elfoglalja Kőhányáspusztát. Január 27-én a hadvezetés egy újabb támadási utasítást ad ki, amelynek célja a Hosszú-hegy 391. háromszögelési pontjának, és a Kotló-hegy 389. magassági pontjának elfoglalása, és egy innen indított támadás Csákvár elfoglalására. A támadás 1945. január 28-án Vette kezdetét. Mint tudjuk a vállalkozás csak részben hozott eredményt, kemény küzdelmek árán felverekszik magukat a Kotló-hegyre, de Csákvár elérése már nem sikerült. Áttörték a megerősített orosz állásokat, de a végén bekerítésbe kerültek. Hatalmas emberveszteségek árán csak kevesen tudtak szorult helyzetükből kitörni, és visszajutni a saját egységeik vonaláig. Közöttük volt Marjay hadnagy is, aki csodával határos módon élte túl, de súlyos árat fizetett ezért a dicsőségért. Később Pápateszérre sodorta az élet, sírja ma is itt található. A felhívás, amelyhez mi is csatlakozunk az ő személyének, hősi helytállásának elismerése lenne egy emléktáblával a sírján. Erre indul most egy adománygyűjtési akció. Aki teheti, kérjük támogassa ezt a nemes kezdeményezést! Számlaszám a plakát alján található!
