Tellermine 43 - harckocsiakna


A Tellermine 43, egy német, kör alakú acél tokozású harckocsi akna a második világháborúban. Ez egy egyszerűsített változata a Tellermine 42-nek, ami lehetővé tette az egyszerűbb termelési technikákat. 1943. márciusától, 3,6 millió Tellermine 43 készült Németországban. A háborút követően különféle országok, köztük Dánia (M/47), Franciaország (Model 1948) és Jugoszlávia (TMM-1)is rendszeresítette.
De megtalálható Egyiptomban, és Líbiában is.
A ház kerek, és a lapos nyomólemez emelkedik a test közepe felé. Egy téglalap alakú fém hord fogantyú van felszerelve az oldalára. A nyomólemez alatt helyezkedik el a gyújtó is, amely lehet akár egy T.Mi.Z.42, vagy T.Mi.Z.43 gyújtó. Az indító töltet alatt pedig a nagy mennyiségű TNT. Továbbá a másodlagos gyújtók az oldalán és a test alján, ezek hivatottak a felszedés elleni védelemre.
Alkalmazott gyújtók:
T.Mi.Z.42; T.Mi.Z.43; ZZ.42
Műszaki adatok:
* Magasság: 102 mm
* Átmérő: 318 mm
* Tömeg: 8,1 kg
* Robbanóanyag-tartalom: 5,5 kg TNT (néha amatol)
* Nyomóerő tömege: 100 kg és 180 kg
Hőmérséklet tartomány -30 - +40 Fok
Amikor telepítették a tankelhárító aknákat a németek, sok ravasz és megtévesztő technikát alkalmaztak. Gyakran kapcsoltak össze oldal irányban egész csoport aknát. Ebben az esetben az egyik robbanásával egy időben robbant a többi is.
Előfordult hogy a tankelhárító aknákat meghatározott rendszer szerint két csoportban párokban telepítették, egyiket a másik fölé. Ebben az esetben a fő biztosítékot (gyújtót) alsó aknákban helyezték el, kibiztosítva, és a felsőből teljesen hiányzott. Esetleg annak érdekében, hogy az aknákat ne mozgathassák, a felsőkbe csak a felszedés elleni biztosítást a kiegészítő detonátorokat alkalmazták.
Telepítésük elve szerint a fa tankelhárító aknákat is ugyanúgy telepítették, mint a fémet.
Hogyan lehetett felismerni a telepített harckocsi aknákat?
Számos jellegzetessége van: Gyanús dombok és üregek, zavart talajtakaró, vagy letaposott föld, kifeszített huzalok. Esetleg hátrahagyott tároló konténerek, biztosítók, huzalok, zsineg, stb.
Ezek az aknamezők a németek részére jelöltek voltak. Bevágásokkal, cövekekkel, a fákba speciális jelek vésésével, egy halom szalma, széna, kő, vagy rejtett feliratokkal próbálták megóvni a saját egységeket.
A jelzések ismerete, a kellő óvatosság segített gyorsan megtalálni az aknamezőket az ellenség számára is.
Fém aknák megtalálására használtak aknakeresőt, valamint egy speciális acélhuzalt, szuronyokat, lapátot.
A fa aknákat azonban az érzékelő nem észlelte.
Minden gyanús helyet gondosan meg kellett megvizsgálni.
Amikor szondázták a talajt, acélhuzalt, vagy bajonettet használtak, - esetleg rácsatlakoztatták a puskára. A huzal, vagy bajonett dőlésszögét 30 ° - 45 °-ban kellett tartani, és óvatosan a földbe nyomni.
A műveletet óvatosan kellett végezni anélkül, hogy nyomást alkalmaznánk.
Ha a kereső személy úgy érezte, hogy a szonda beleütközött valami keménybe, vagy hallotta a fémes csikorgó hangot, akkor kihúzta a pálcát, és ellenőrizte a tárgyat.
Óvatosan körbe ásta, ha szükséges volt akkor akár kézzel, szerszámok használata nélkül.
Hogyan lehetett semlegesíteni a német tankelhárító aknákat(?) abba most nem mennék bele, az egy másik történet...

Csatolmány | Méret |
---|---|
telami06.jpg | 6.21 KB |
tmi-43_1.jpg | 8.85 KB |
tmi-43_11.jpg | 15.1 KB |
tmi-43_12.jpg | 4.8 KB |
tmi-43_6.jpg | 13.15 KB |
tmi-43_7.jpg | 10.45 KB |
tmi-43-6.jpg | 9.43 KB |
tmine43drawing.jpg | 55.74 KB |
T.Mi_.Z.42.jpg | 67.55 KB |
tmiz43.jpg | 110.3 KB |
telami03.jpg | 10.12 KB |
telepítése.jpg | 54.95 KB |
Névtelen 1.jpg | 91.3 KB |